XVI. Lajos  kivégzése

XVI. Lajos egyik nap még Franciaország teljhatalmú uralkodója, később pedig a Guillotine, magyarosan nyaktiló alatt fekszik és halálát várja.

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

 

 

 

A Király veszte 1793. Januárjában kezdődött, amikor szökését leleplezték, és fogolyként Temple börtönbe zárták. Onnantól a király kivégzése a levegőben lógott. Párizs felháborodott utcái a király halálát kívánták, de a Konventben  senkinek se volt mersze elhozakodni a megoldással. Kivéve egy fiatal képviselőt, Saint-Justot aki beszédével a Király ellen buzdította a képviselőket. A híres Jakubinus, Robespierre felismerte a lehetőséget a király kivégzésében és így Saint-Just mellé állt, és itélő bíróság elé állították a volt királyt. A per gerincét a hazaárulás és a Mars mezei mészárlás tette ki. A per nagyon lassan haladt, de az ítélet nem volt kérdés, bár eleinte ez máskép látszott, de a Jakubinusok eléggé felhergelték a népet, és így sokan kénytelenek voltak megváltoztatni a döntésüket. A konvent 1793. Január 16-án végül is 387-334 arányban megszavazta  a király kivégzését. A naplójában a Hóhér az utolsó pillanatokig azt hitte, hogy nem lesz kivégzés, de végül csalódnia kelett. A kivégzésre hatalmas tömeg gyűlt össze körülbelül 1000 ember volt kíváncsi a Király utolsó pillanataira. A király javára írható, hogy a korabeli leírások alapján emelt fővel tűrte halálát.

​

​

​

​

​

​

​

​

​

 

 

 

Utolsó mondata például bizonyította, valójában szerette a népét: Uraim, ártatlan vagyok mindabban, amivel vádolnak. Azt kívánom, hogy kiontott vérem szilárdítsa meg a franciák jólétét.

 

Csetényi Csaba